Ki választhatja az átalányadózást?

Főszabályként csak és kizárólag egyéni vállalkozók, tehát társasági formában működő vállalkozások, pl. Bt., Kft. nem. Emellett magánszemélyként sem választható az átalányadózás. Mindenképpen szükséges az, hogy az egyéni vállalkozók nyilvántartásban szerepeljen a vállalkozó, és a NAV által megállapított adószámmal rendelkezzen.

Van-e valamilyen korlátja az átalányadózás választásának?

Igen. Amennyiben nem év közben választja az átalányadózást a vállalkozó, hanem a teljes adóévre vonatkozóan, úgy az előző évi bevétel nem haladhatja meg az előző éves minimálbér tízszeresét (20.088.000 Ft), illetve csak és kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó esetében az előző éves minimálbér ötvenszeresét (100.440.000 Ft). Emellett az aktuális adóévre vonatkozóan, amennyiben nem év közben kezdi meg a tevékenységet a vállalkozó, a bevétel nem haladhatja meg a 24.000.000 Ft-ot, illetve csak és kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó esetében a 120.000.000 Ft-ot.

Hogy alakul az idei felső korlát, ha év közben indítottam a vállalkozást?

Amennyiben év közben kezdi meg a vállalkozó az adóköteles tevékenységet, úgy a felső limiteket időarányosan kell figyelembe venni. Például, ha egy vállalkozó 2022. szeptember 1-jén kerül az átalányadózás hatálya alá, akkor a szeptember 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó bevételi kerete 8.021.918 Ft (24 millió Ft / 365 nap * 122 nap). Hasonló logika alapján a csak és kizárólag kiskereskedelmi tevékenység folytató vállalkozó esetében a példa szerinti időszakra a bevételi felső korlát 40.109.589 Ft. A lényeg, hogy a KATÁ-val ellentétben, nem havi időarányosítás, hanem napi időarányosítás történik.

Mi az átalányadózás működési logikája?

A KATÁ-val ellentétben az átalányadózásban a vállalkozó nem fizet tételes adót, így nem mentesül a személyi jövedelemadó (SZJA), a társadalombiztosítási járulék (TB-járulék), és a szociális hozzájárulási adó (szochó) megfizetése alól. Ahhoz, hogy eljussunk az adók kiszámításáig, meg kell állapítanunk a vállalkozói bevétel értékét. Főszabályként a bevétel az az összeg, ami a vállalkozóhoz befolyt termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása után, és az számlával alátámasztható. Tehát nem a számla kiállítása az irányadó, hanem az, hogy mikor került kiegyenlítésre a számla ellenértéke (pl. befolyt a bankszámlára, készpénz átvételére került sor). Az elvégzett tevékenység alapján a vállalkozónak meg kell határoznia azt, hogy milyen úgynevezett költséghányadot alkalmaz. Az átalányadózás logikája szerint nincs szükség tételes költségelszámolásra, alapesetben nem kell a költségszámlákat gyűjteni. A tételes költségelszámolás helyett a törvény meghatároz háromféle költséghányadot, amelyet alkalmazni kell a jövedelem megállapításához. Ezek a költséghányadok az alábbiak:

	Az egyéni vállalkozó tevékenységének típusa	A vállalkozói bevételből levonható költséghányad
1.	A 2-3. pontba nem tartozó bármely tevékenység	40%
2.	Az Szja tv. 53. § (2) bekezdésében meghatározott ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység, vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és a c) pont szerinti kiskereskedelmi tevékenység (pl. építőipari szolgáltatás, fodrászat, szépségápolás, gépjármű-, számítógép-, háztartásicikk-javítás, vendéglátó tevékenység)	80%
3.	Kizárólag kiskereskedelmi tevékenység	90%

A költséghányad megállapításánál nem a bejelentett tevékenység az irányadó, hanem az, hogy mely tevékenységből származott bevétele az egyéni vállalkozónak. Ez az általa kiállított bizonylat alapján állapítható meg. Amennyiben sikeresen megállapítjuk az alkalmazandó költséghányadot, úgy a jövedelem megállapítása is egyszerűvé válik. Például egy 40%-os költséghányad alkalmazására jogosító tevékenység esetén 5 millió Ft bevételt feltételezve az alábbi módon alakul a jövedelem: Bevétel: 5.000.000 Ft Költséghányad (40%): 5.000.000 *40% = 2.000.000 Ft Jövedelem (adóalap): 5.000.000 – 2.000.000 = 3.000.000 Ft

Oké, ezt értem, de hallottam valami mentes keretről is. Az micsoda?

A felvetés jogos és helyes, valóban létezik ezen adózási formán belül egy úgynevezett adómentes keret. A fenti levezetés ezt nem tartalmazza. Adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó tevékenységéből származó, átalányban megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része. A számok nyelvére lefordítva a megállapított jövedelemből 1,2 millió Ft adómentes (ez megfelel 2 millió Ft bevételnek, hiszen ha a 2 millió Ft-ot vesszük alapul bevételnek, és alkalmazzuk a 40%-os költséghányadot, akkor 1,2 millió Ft-ot kapunk). A fenti példát folytatva – ha a vállalkozó éves bevétele 5 millió Ft, akkor abból 2 millió Ft adómentes lesz, azaz a jövedelmet, mint adóalapot le kell csökkenteni 1,2 millió Ft-tal, így már csak 1,8 millió Ft után kell adókat fizetnünk.

Mit jelent az, hogy valaki mellékállású átalányadózó?

Mellékállásúnak tekintünk egy egyéni vállalkozót, ha pl. van a vállalkozása mellett legalább heti 36 órás munkaviszonya vagy nappali tagozaton folytat tanulmányokat. Szaknyelven az ebbe a kategóriába eső vállalkozó egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló (másodfoglalkozású) egyéni vállalkozó.

Mit jelent az, hogy valaki főállású vagy mellékállású átalányadózó?

Biztosított (főfoglalkozású vagy főállású) az az egyéni vállalkozó, aki:

1. egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban,
2. nem folytat tanulmányokat,
3. egyéni vállalkozó, és egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, főszabályként egyéni vállalkozói jogviszonyában tekintendő főfoglalkozásúnak (ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem), továbbá akkor,
4. ha a foglalkoztatása más foglalkoztatónál egyidejűleg nem munkaviszonyban történik, hanem például megbízási, vállalkozási jogviszonyban.

Milyen kategóriába tartozom, ha nyugdíjas vagyok?

A nyugdíjas vállalkozó úgynevezett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó. Kiegészítő tevékenységet folytató az az egyéni vállalkozó, aki: – a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá – az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte (a továbbiakban: nyugdíjas).

Mi a különbség a fenti három státusz között adózási szempontból?

Alapesetben egy főállású egyéni vállalkozónak a legmagasabb az adóterhe. A főállású vállalkozó, amennyiben nem éri el a bevételi szintje a havi minimálbér (2022-ben 200.000 Ft) vagy garantált bérmininum (2022-ben 260.000 Ft) összegét, köteles úgynevezett minimumjárulékokat fizetni. A minumjárulékok kiszámítása az alábbiak szerint történik:

	Minimálbér esetén	Garantált bérminimum esetén
TB-járulék:	200.000 * 18,5% = 37.000 Ft	260.000 * 18,5% = 48.100 Ft
Szochó:	200.000 * 1,125 * 13% = 29.250 Ft	260.000 * 1,125 * 13% = 38.025 Ft
Összesen:	66.250 Ft	86.125 Ft

Amennyiben a vállalkozó mellékállásúnak minősül, úgy ő mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, tehát a tényleges bevétel alapján kell meghatározni a járulékok értékét. Ha a vállalkozó kiegészítő tevékenységet végez – tehát nyugdíjas -, úgy semmiféle járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Mikor kell alkalmaznom a minimálbért és mikor a garantált bérminimumot?

Amennyiben a vállalkozó bejelentett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, úgy a garantált bérminimumot kell alkalmazni. Minden más esetben pedig a minimálbér összegét.

Honnan tudom, hogy a főtevékenységem igényel-e ilyen képzettséget?

Ez könnyen ellenőrizhető Kamarai Vállalkozói Információs Rendszerben, amelyet itt tudsz elérni: https://kavir.mkik.hu/search Érdemes a keresendő kifejezés mezőbe a főtevékenység TEÁOR kódját beütni, így az első eredmény az adott tevékenységhez kapcsolódó információkat fogja bemutatni, így a képzettségre vonatkozó követelményeket is. Beszéltünk a járulékokról, de mi a helyzet a személyi jövedelemadóval? Az egyéni vállalkozó főszabály szerint köteles negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig SZJA-előleget fizetni az érintett negyedévre vonatkozóan megállapított jövedelme után. Mértéke 15%.

És a járulékokat mikor kell megfizetni?

A járulékok (TB, szochó) esetében havonta van adófizetési kötelezettség. A megállapított jövedelem alapján a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig szükséges megfizetni a járulékokat. Mind a járulékok, mind pedig az SZJA tekintetében egy automatikus üzenetben fogunk értesíteni arról, hogy mekkora összeget kell befizetned, továbbá megadjuk az utaláshoz szükséges információkat is.

Mi a helyzet a bevallásokkal?

A járulékok esetében havonta szükséges bevallást készíteni és azt megküldeni az adóhatóság részére. Ennek határideje a fizetéssel összhangban a tárgyhónapot követő hónap 12. napja. Technikailag ez az úgynevezett 58-as bevallást jelenti. Amennyiben előfizetsz szolgáltatásunkra, ezt intézzük helyetted. SZJA tekintetében viszont nincs negyedéves bevallási kötelezettség, ugyanis bevallást csak évente egyszer, a tárgyévet követő év május 20-ig kell megküldeni elkészíteni és megküldeni az adóhatóságnak.

Úgy tudom, hogy a helyi iparűzési adót is fizetni kell. Miként alakul ez az adó az átalányadózás során?

Így van, egy átalányadózó egyéni vállalkozó is alanya a helyi iparűzési adónak (HIPA). Az átalányadózásban a HIPA alapja az átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege azzal, hogy az nem lehet több, mint a bevétel 80 százaléka. Így tehát a fenti példát folytatva az iparűzési adó az alábbiak szerint alakul: Bevétel: 5.000.000 Ft Költséghányad (40%): – 2.000.000 Ft Jövedelem: 3.000.000 Ft HIPA alapja: 3.000.000 Ft * 1,2 = 3.600.000 Ft Felső korlát: 5.000.000 Ft * 0,8 = 4.000.000 Ft HIPA (1%): 3.600.000 * 1% = 36.000 Ft A HIPA két részletben fizetendő március 15-ig és szeptember 15-ig. Fontos, hogy ha KATÁ-ból kilépő, átalányadózást választó egyéni vállalkozónak bejelentési kötelezettsége keletkezik a fenti, egyszerűsített adóalap-meghatározás tekintetében. Amennyiben ez nem történik meg, úgy az általános szabályok szerint kell megállapítani az adó mértékét. E szerint az adó alapja a bevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és közvetített szolgáltatások értékével, anyagköltségekkel, alvállalkozói teljesítések értékével, az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Az iparűzési adóról szóló bevallás határideje a tárgyévet követő év május 31. napja.

Mi a helyzet akkor, ha betegség miatt nem tudok dolgozni?

Amennyiben a vállalkozó keresőképtelen, és biztosítotti jogviszonya rendezett, úgy táppénzre jogosult. Az egyéni vállalkozó a táppénzigényét az erre a célra rendszeresített „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon tudja benyújtani. Csakúgy, mint a munkavállalók esetében, papíralapú ügyintézés, beküldés nincs, kizárólag elektronikus formában lehet ellátási igényt benyújtani. A kitöltött igénybejelentést a mellékletekkel az egyéni vállalkozás székhelye szerinti illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, budapesti vagy Pest megyei székhely esetében a Budapest Főváros Kormányhivatalához kell benyújtani. Amennyiben az egyéni vállalkozó korábban még nem regisztrálta magát az illetékes hivatalnál, úgy ezt szükséges megtennie. Bővebb információ itt olvasható. Fontos, hogy a főállású egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt táppénzben, baleseti táppénzben részesül.

Van még ehhez hasonló mentesítésre lehetőség?

Igen, hasonlóan a táppénzhez az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

• csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
• gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• fogvatartott,
• ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

Az említetteken túl van-e bármilyen kedvezmény igénybevételére lehetőség?

Igen, több is. Elsősorban az SZJA-törvény szabályozza ezeket a kedvezményeket, így az SZJA adóalapjához kapcsolódóan lehet kedvezményeket igénybe venni. Fontos, hogy a kedvezmények igénybevételére meghatározott sorrendet jelöl ki a jogszabály. Ezek alapján az alábbi kedvezmények vehetőek igénybe:

1. négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
3. személyi kedvezmény,
4. első házasok kedvezménye,
5. családi kedvezmény.

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTÁK)

A jogosult a kedvezményt értékhatár nélkül veheti igénybe a minden jogosultsági hónapban megszerzett, a kedvezmény alapját képező jövedelmére. A kedvezmény igénybe vehető már év közben, az adóelőleg megállapításakor, vagy év végén, az adóbevallás benyújtásakor. A jogosult az a nő, aki vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőként az általa nevelt gyermek után

• családi pótlékra jogosult, vagy
• családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,
• a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg,

és az fenti pontokban említett gyermekek száma a négy főt eléri. A NÉTAK azokra a hónapokra vehető igénybe, amelyekben a jogosultság fennáll. A jogosultság teljes hónapra vonatkozik, azaz ha egy nő az adott hónapban akár csak egy napig is NÉTAK-os anyának számít, akkor a teljes hónapra érvényesítheti a kedvezményt. A jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amelyben az édesanya először tekinthető NÉTAK-os anyának. Megszűnik a jogosultság annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben az édesanya utoljára tekinthető NÉTAK-os anyának. Ha a jogosultság nem a teljes adóévben áll fenn, akkor a kedvezményt csak a jogosultsági hónapokra tekintettel megszerzett jövedelemre lehet igénybe venni.

25 év alatti fiatalok kedvezménye

2022. január 1-től a 25. életévét be nem töltött fiatal csökkentheti az összevont adóalapját a 25 év alatti fiatalok kedvezményével. A kedvezményre jogosult fiatalnak nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a kedvezmény havi összegéig a jogosultságának időszakában. A kedvezmény alapja átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem. A kedvezmény kizárólag a jogosultsági hónapban megszerzett jövedelemre érvényesíthető. Ha a magánszemély jogosultsága év közben megszűnik és a kedvezménykeretét nem tudta érvényesíteni maradéktalanul a jogosultsági hónapokban megszerzett jövedelmére, akkor nincs lehetősége arra, hogy a fennmaradó részt a többi hónapban megszerzett jövedelmére érvényesítse. A kedvezmény összege adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata. A kedvezmény havi összege 2022-ben 433.700 Ft, ami 65.055 Ft-tal csökkentheti a fizetendő adót. Ha a jogosultság a teljes adóévben fennáll, akkor a kedvezmény adóalapot csökkentő összege 5.204. 400 Ft, ami adóban kifejezve 780.660 Ft-ot jelent. Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fiatal a 25. életévét nem töltötte be, utoljára pedig a 25. életéve betöltésének hónapja.

Személyi kedvezmény

A személyi kedvezményt 2021. január 1-től adóalap-csökkentő kedvezményként lehet igénybe venni akár már év közben, az adóelőleg megállapításakor. A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2022-ben havi 66.700 Ft. Ha a jogosultság a teljes adóévben fennáll, akkor a teljes évre 800.400 Ft-tal csökkenthető az összevont adóalap. Adóban kifejezve ez 120.060 Ft. Súlyosan fogyatékos személynek számít, aki

• a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben felsorolt betegségek valamelyikében szenved, továbbá
• rokkantsági járadékban vagy
• fogyatékossági támogatásban részesül.

  A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni. Az orvosi igazolást, határozatot az adóelőleg-nyilatkozat leadásakor, a bevallás benyújtásakor nem kell csatolni, de az igazolást az elévülési időn belül meg kell őrizni. Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A kedvezmény igazolásáról a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról a 49/2009. (XII. 29.) EüM-rendelet rendelkezik. A kedvezmény a fogyatékossági állapottal érintett hónapokra vehető igénybe. A fogyatékos állapot kezdő napját az orvosi igazolás tartalmazza. A személyi kedvezmény a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjában vehető először figyelembe. Ha fogyatékos állapot ideiglenes, akkor a személyi kedvezmény utoljára a fogyatékos állapot megszűnésének hónapjában vehető figyelembe. Ha a magánszemély rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, akkor a kedvezmény minden olyan hónapra jár, amikor a járadékot, ellátást folyósítják. A kedvezményre való jogosultságot az ellátásról szóló határozattal lehet igazolni.

Első házasok kedvezménye

Az első házasok kedvezményének érvényesítésére a házaspár akkor jogosult, ha legalább egyiküknek ez az első házassága. Mindez azt jelenti, hogy a házaspár azon tagja is jogosult e kedvezmény érvényesítésére, megosztására, akinek nem ez az első házassága. A kedvezmény igénybevétele nincs életkorhoz kötve. A házastársakra vonatkozó rendelkezéseket a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell, ezért a házastárs kifejezés alatt a továbbiakban a bejegyzett élettárs is értendő. A házastársak által együttesen érvényesíthető első házasok kedvezményének összege jogosultsági hónaponként 33.335 Ft, ami azt jelenti, hogy az általuk fizetendő adó összege 5 ezer Ft-tal csökken. Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötés hónapját követő 24 hónap vehető figyelembe. Ez azt jelenti, hogy az a házaspár, aki 2021. január 3-án kötött házasságot, a kedvezményt 2021. februárjától – 2023. január végéig érvényesítheti. Miután a kedvezmény csak a házassági életközösség fennállása alatt érvényesíthető, ezért értelemszerűen megszűnik a jogosultság a 24 hónapos időszakon belül, ha a házaspár elválik, vagy az egyik fél meghal. 2022-től, ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár mindkét tagja 25 év alatti fiatal, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első hónapja az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti. Ha a 25 év alatti fiatalok házasságkötése 2021 decembere előtt történt, és a fiatalok már érvényesítik az első házasok kedvezményét, akkor ennek igénybevételét fel kell függeszteni 2022. január 1-től. Ebben az esetben az első házasok kedvezményének érvényesítési időszakából még hátralévő jogosultsági hónapokra a kedvezmény az azt követő hónaptól vehető igénybe, amelyben az egyik házastárs betölti a 25. életévét. Az első házasok kedvezményét a házastársak közösen érvényesítik. Ez történhet úgy, hogy a 33.335 Ft összeget döntésük szerint megosztják egymás között, vagy úgy, hogy a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. Közös érvényesítéskor a házaspár együttesen 5.000 Ft-tal kevesebb adót fizet havonta. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál vették azt figyelembe. Az igénybevétel feltétele a házastársak – adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket.

Családi kedvezmény

A családi kedvezmény az adóalapot csökkentő olyan adóalap-kedvezmény, amelyet a jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően az úgynevezett kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet. Jogosult lehet a családi kedvezményre:

• az a magánszemély, aki az 1998. évi LXXXIV., a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) szerint gyermek után családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (például a nevelőszülő házastársa);
• a várandósság 91. napjától a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa (tehát az élettárs nem);
• a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy;
• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy.

A Cst. szerint a családi pótlékra jogosult a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a gyermek vér szerinti szülőjével együtt élő élettárs jogosult a családi pótlékra, akkor a családi kedvezményre is jogosult, így azt már év közben is érvényesítheti. A családi kedvezmény érvényesítésének nem feltétele a családi pótlék folyósítása, ezért az a magánszemély is igénybe veheti a kedvezményt, aki bár a gyermekére tekintettel jogosult ezen ellátásra, de nem kéri, kérte a családi pótlék folyósítását. Ha a magánszemély nem kérte a családi pótlék folyósítását és nem biztos abban, hogy fennáll-e a jogosultsága a családi pótlékra, akkor erről információt kaphat a lakóhelye szerinti fővárosi, megyei kormányhivatalban. A fenti felsorolásból az utolsó kettő esetén nemcsak a közös háztartásban élő hozzátartozó, hanem a gyermek szüleinek hozzátartozója is jogosult lehet a családi kedvezményre. Például az árva, családi pótlékra saját jogán jogosult gyermeket sokszor az elhunyt szülő testvére fogadja be a családjába, háztartásába. Ekkor a nagynéni, nagybácsi nem tekinthető a Ptk. alapján a gyermek hozzátartozójának, de a szabálynak köszönhetően jogosult lehet a szülő testvére is, hiszen ő a szülő tekintetében hozzátartozónak számít. A családi kedvezmény összegét az eltartottak, illetve kedvezményezett eltartottak száma határozza meg. Az SZJA-törvény alapján kedvezményezett eltartott:

• az, aki után a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult,
• a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
• az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A törvény alapján eltartottnak minősül:

• a kedvezményezett eltartott,
• az, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

A Cst. szerint a családi pótlék megállapításánál figyelembe vehető az, aki

• köznevelési intézmény tanulója, vagy
• felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató,
• és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

E személyek a családi kedvezmény szempontjából eltartottnak minősülnek. Az előzőekben meghatározott köznevelési vagy felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek eltartottnak minősül akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után

• nem családi pótlékot állapítanak meg, mert például rokkantsági járadékban részesül;
• családi pótlékot nem állapítanak meg, például a magzatra vonatkozóan;
• a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja, például tartósan beteg gyermeknél, aki után emelt összegű családi pótlék jár.

Saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki a szülő beleegyezésével vagy kérelmére részesül a a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) szerinti átmeneti gondozásban. A leírtak szerint átmeneti gondozásba helyezett gyermek a családi kedvezmény szempontjából is figyelembe vehető. A családi kedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető, amelyekben a jogosultság legalább egy napig fennáll. Jogosultsági hónapnak tekinthető az a hónap,

• amelyben a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
• amelyre a rokkantsági járadékot folyósítják,
• amelyben a várandósság – orvosi igazolás szerint – a 91. napot eléri, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

A családi kedvezményt a jogosult kizárólag azokra a hónapokra veheti igénybe, amelyek jogosultsági hónapnak számítanak. Ha a magánszemély olyan hónapokra is igénybe veszi a kedvezményt, amelyek már nem tekinthetők jogosultsági hónapnak, akkor az a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének számít. A kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény havi összege:

• 1 eltartott esetén 66 670 forint;
• 2 eltartott esetén 133 330 forint;
• 3 (és minden további) eltartott esetén 220 000 forint.

Példák az érvényesíthető kedvezmények összegeire:

Eltartott(ak)	Kedvezményezett eltartott(ak)	A kedvezmény havi összege	A kedvezmény havi összege adóba átszámítva
1	1	66.670 Ft	10.000 Ft
2	1	133.330 Ft	20.000 Ft
2	2	266.660 Ft	40.000 Ft
3	1	220.000 Ft	33.000 Ft
3	2	440.000 Ft	66.000 Ft
3	3	660.000 Ft	99.000 Ft

Összességében látható, hogy az SZJA rendszerében számos kedvezmény igénybe vehető, azonban mindegyikre egységesen igaz, hogy az igénybevételhez nyilatkozat megtétele szükséges. Az egyes nyilatkozatok mintái letölthetőek a NAV honlapjáról.

Mi a helyzet akkor, ha nem tudok minden kedvezményt érvényesíteni az SZJA-ban?

Tekintettel az SZJA-ra vonatkozó kedvezmények sokaságára és sorrendiségére, a családi kedvezmény esetén a fel nem használt kedvezmény mértéke továbbvihető. Ha a jogosultnak járó családi kedvezmény összege több, mint az adóalapba tartozó jövedelmének összege, akkor lehetősége van arra, hogy az adóalapot meghaladó rész 15 százalékát családi járulékkedvezmény jogcímen igénybe vegye a következők szerint. A családi járulékkedvezményt az a magánszemély veheti igénybe, aki

• az Szja törvény szerinti családi kedvezményre jogosult és
• a Tbj. szerint biztosított.

Az adómentes, de járulékalapot képező jövedelmekre családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető. A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék összegét. A járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett, járulékalapot képező jövedelem közti különbözet után fizetendő társadalombiztosítási járulék terhére családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető. Fontos, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát, és az ellátások összegét.

Van lehetőség az SZJA-kedvezményeken túl más kedvezmények igénybevételére?

Igen, a szochó esetében vannak további kedvezmények. Az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból kedvezmény illeti meg,

• ha egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
• 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

A kedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti. Ha az adókedvezmény érvényesítésének feltételei már nem teljesülnek, akkor az adókedvezmény a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehető igénybe.

Mi a helyzet akkor, ha szüneteltetni akarom a vállalkozásomat?

Az egyéni vállalkozó a tevékenységét főszabály szerint legalább egy hónapig és legfeljebb három évig szüneteltetheti. Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését elektronikusan a NAV-hoz kell bejelenteni a Webes Ügysegéden keresztül. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége szünetelését akár már a tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg bejelentheti. A szünetelés kezdő napja nem lehet korábbi a bejelentést követő napnál. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követően nem módosítható. A szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelenteni. Ha a 3 év elteltével az egyéni vállalkozó nem jelenti be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését, akkor a szünetelés kezdőnapját követő 3 év elteltét követő napon a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága a törvény erejénél fogva megszűnik. A tevékenység szünetelésének bejelentése alapján az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallást nem kell benyújtania a magánszemélynek, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette (ideértve azt is, hogy a szünetelés bejelentését megelőzően vállalt kötelezettség alapján sem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet). Ahogy azt már korábban említettük, a szünetelés idejére nem kell TB-járulékot és szochót fizetni. Viszont az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt szünetel a biztosítás, így ha a magánszemély más jogviszonyában, például munkaviszonyban nem biztosított, vagy egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Emiatt az egyéni vállalkozó adóazonosító számának, székhelyének közlésével az illetékes NAV-igazgatóságnak – biztosítottként – köteles elektronikusan bejelenteni a biztosítási jogviszonyának megszűnését, és a biztosítás szünetelésének időtartamát. A bejelentést a 22T1041 számú adatlapon a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül kell teljesíteni. Soron kívül kell benyújtani a bevallást az egyéni vállalkozónak a bevallással még le nem fedett időszakról, ha az SZJA-törvény szerinti egyéni vállalkozó természetes személy tevékenységének szüneteltetése során a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik